Clusius in Deutschland und zurück in Leiden

Nach seiner Entlassung aus den kaiserlichen Diensten blieb Carolus Clusius zunächst in Wien, verließ die Stadt jedoch 1588 nach dem Tod seines Freundes Johann Aichholtz.

Er folgte einer Einladung nach Kassel, um einen botanischen Garten einzurichten, und ließ sich später in Frankfurt am Main nieder. Trotz gesundheitlicher Beschwerden blieb er unermüdlich tätig, legte Gärten an, züchtete Pflanzen – darunter Zwiebelgewächse und Kartoffeln – und veröffentlichte weitere Werke, darunter seine bedeutende Pilzmonografie von 1601.
1593 folgte Clusius dem Ruf an die Universität Leiden, eine der führenden Hochschulen Europas. Dort widmete er sich vor allem dem botanischen Garten, sammelte Pflanzen aus aller Welt und arbeitete an seinen Publikationen.
Carolus Clusius starb 1609 im Alter von 84 Jahren in Leiden – hoch angesehen als einer der bedeutendsten Botaniker seiner Zeit.

Clusius in Germany and back in Leiden
After his dismissal from imperial service, Carolus Clusius initially remained in Vienna, but left the city in 1588 following the death of his friend Johann Aichholtz. He accepted an invitation to Kassel to establish a botanical garden and later settled in Frankfurt am Main. Despite health problems, he remained tirelessly active, laying out gardens, breeding plants – including bulbous plants and potatoes – and publishing further works, including his important monograph on fungi in 1601.
In 1593, Clusius accepted a position at the University of Leiden, one of Europe's leading universities. There he devoted himself primarily to the botanical garden, collected plants from all over the world and worked on his publications.
Carolus Clusius died in Leiden in 1609 at the age of 84, highly regarded as one of the most important botanists of his time.

Clusius Németországban és visszatérése Leidenbe
Miután elbocsátották a császári szolgálatból, Carolus Clusius először Bécsben maradt, de 1588-ban, barátja, Aichholtz Johann halála után elhagyta a várost. Meghívást kapott Kasselbe, hogy egy botanikus kertet létesítsen, majd később Frankfurt am Mainban telepedett le. Egészségügyi problémái ellenére fáradhatatlanul dolgozott, kerteket létesített, növényeket termesztett – köztük hagymás növényeket és burgonyát – és további művekkel jelentkezett, amelyek között 1601-ben jelent meg jelentős gombamonográfiája.
1593-ban Clusius elfogadta a Leideni Egyetem, Európa egyik vezető felsőoktatási intézményének meghívását. Ott elsősorban a botanikus kertnek szentelte magát, növényeket gyűjtött a világ minden tájáról és publikációin dolgozott.
Carolus Clusius 1609-ben, 84 éves korában halt meg Leidenben – korának egyik legjelentősebb botanikusaként nagy tiszteletnek örvendve.

(Bild: Rathaus Leiden (1751), Jan de Beijer)